Kosár megtekintése

Telefon: 06-70 338-0787, 06-30 326-8025

BioBoltos kedveli

A kosarának tartalma:
jelenleg üres

A változókor

A változókor - elvileg - egy természetes folyamat, hiszen fizikai testünk nem örök, és nem pazarló. Ha már nincs itt az utódnemzés ideje, a petefészkek a természet rendje szerint elvesztik funkciójukat.

Ebben a folyamatban a hormonszintek (ösztrogén, progeszteron) elkezdenek csökkenni, a petefészkek működése alábbhagy, majd mire beáll a menopauza, a petefészkek működése teljesen leáll. A hormonok szintje olyan alacsonyra csökken, hogy leáll a menstruáció.

A klimax sokaknak még ma is problémamentes. Sőt, annak kellene lennie. Sokak egészségét viszont jelentősen rossz irányba befolyásolja.

A változókor több fázisra tagolódik, melyek minden nő esetében különböző módon futnak le.

35 és 50 éves kor között valahol elkezdődnek a hormoncsökkenések. Ezt az időszakot perimenopauzának nevezzük. Egy egészséges nőnél 50-52 éves kor körül következik be a klimax, vagyis a menopauza. Akkor mondhatjuk ki, hogy a menopauza beállt, ha a nő 12 egymást követő hónapja nem menstruál. Az ezután elkövetkező időszakot post-menopauzának nevezzük.

Hormonok a változókorban

Vizsgálatok kimutatták, hogy már kb. 35 éves kortól kezdődnek kimaradozni az ovulációk, azaz a 12 hónapból nem minden ciklust koronázza tüszőrepedés.

Mi zajlik le bennünk a klimax során?

A folyamat úgy néz ki, hogy

- a premenopauza során a petefészek teljesítőképessége fokozatosan alábbhagy, nem minden hónapban történik meg a tüszőrepedés;

- ha nincs tüszőrepedés, csökken a progeszteronszint is. A petefészek működésének csökkenése következtében ha van is ovuláció, túl kevés progeszteron termelődik utána.

Az egyensúlytalanság hónapról hónapra erősödhet, megjelennek az ösztrogén- dominanciás tünetek. Az egyensúly helyreállításával elkerülhetjük, hogy korai klimax lépjen fel.

Amennyiben nagyobb az egyensúlytalanság, a petefészkek már bóbiskolni kezdenek, belépünk a premenopauzába. Akár már a 40-es évekkel megkezdődhet ez a folyamat  – sokszor alattomosan – és akár több éven át is húzódhat, megkeserítve a nő életét. Mivel a nyugati orvoslás a tüneteket sokszor nem hozza összefüggésbe a premenopauzával, vagy a korai életkorra való tekintettel nem tulajdonítanak túlzott jelentőséget nekik, az érintett sokszor egyedül marad a problémáival.

A változókorban lévő nők ciklusa rendszertelenné, kiszámíthatatlanná válik. Ez részben a hormonegyensúly megbomlásával függ össze, részben azonban természetes velejárói a változókornak. A szervezet lassanként a menstruációs időszak utáni életre rendezkedik be. Ha a cikluszavarok nem nyugtalanítóak vagy fájdalmasak, azaz a változó kor a rendszertelen menzeszen kívül nem jár más kellemetlen tünettel és nem idő előtt éri el a nőt, a cikluszavarokat a természetes folyamat részeként fogadhatjuk el.

Amikor az ovuláció kezd kimaradozni, vagy ha van is ovuláció, de nincs kielégítő progeszteron-termelés, a ciklus 13. napjától a 26.-ig, a ciklus lerövidül. Fontos tudni, hogy egy egészséges nőnél az ovulációtól 14 napon át napi 20 mg progeszteron termelődik. Ha ennek csak egy része termelődik és/vagy kevesebb ideig, akkor hamarabb jön meg a menstruáció. Ösztrogén dominancia van, a premenopauzába léptünk.

A klimax következő fázisában teljesen kimarad az ovuláció, azaz nem termelődik progeszteron. A szervezet a tartalékait éli fel amellett, amit még a mellékvese termelni bír. Mivel nem termelődik progeszteron, a menstruáció kezd kitolódni, hosszabb ciklusok következnek, majd mivel az ösztrogén termelés is alábbhagy, nemsokára leáll a menstruáció. Ez a perimenopauza időszaka, azaz az utolsó vérzés körüli fázis (premenopauzából alattomosan fejlődhet ki, vagy lappanghat alatta).

Ahogy kapcsolódó írásunkban megtalálható, az alacsonyabb ösztrogénszint ellenére is kialakulhat az ösztrogén dominancia, ha a progeszteronszint még alacsonyabb az ösztrogénhez viszonyítva, akár intenzív tüneteket okozva. Ebben az esetben az érintett egyszerre szenved az ösztrogénhiány és az ösztrogén dominancia tüneteitől. A perimenopauza idején rendszerint a hőhullámok felerősödnek. Sok nőnél intenzívebb lesz az izzadás és alvászavarok lépnek fel a többi ösztrogén dominanciás tüneten felül, melyek akár fel is erősödhetnek.

A fejlett országokban élő nők esetében az utolsó vérzés úgy 52 éves kor körül következik be. Amikor ez 40 éves kor körül bekövetkezik, azt korai menopauzának hívjuk. Ilyenkor a petefészkek működése a beprogramozott idő előtt kezd alábbhagyni. A jeleiket időben felismerve természetes progeszteron pótlásával – ha időben érkezik a segítség és genetikailag még működőképesek – a petefészkek még munkára foghatók és visszafordítható a folyamat.

Miután már a nő egy éve nem menstruál, azaz beáll a menopauza, a szervezet lassanként hozzászokik az új hormonegyensúlyhoz. Ekkor, illetve az ezután elkövetkező időszakban, amit poszt-menopauzának nevezünk, a petefészekben már nem termelődik ösztrogén és progeszteron, a zsírsejtekben az ösztrogén nagyobb, a mellékvesében azonban szerényebb mértékben még termelődik mindkét hormon.

Sebészeti menopauzáról beszélünk méh és/vagy petefészek eltávolítás utáni állapot esetén, amikor a klimax szinte azonnal (átmenet nélkül) beáll.

Változókori tünetek

Menopauza alatt könnyen kialakulhat depresszió, szorongás, hiszen a női szervezet természetes antidepresszánsa a progeszteron, amiből ilyenkor már nem termelődik. Éppen ezért a közérzet javításában a progeszteronnak nagy szerepe van.

A relatív magas ösztrogénszint következtében észlelhető tünetek közül a leggyakoribbak az olyan panaszok, mint erős, elhúzódó vagy vissza-visszatérő vérzés, illetve derék és csípő tájékára lerakódó kilók. Ezek mellett megjelenhetnek olyan (ösztrogén szint ingadozására és hiányára utaló) tünetek, mint a hőhullám, hirtelen erős szívdobogás, izzadás, alvászavar, hajhullás.
Olyan folyamatok indulhatnak el, mint a csontritkulás, szív- és érrendszeri betegségek, mellrák, méhrák vagy egyéb jóindulatú elváltozások, mint pl. mióma.

Bejelentkezés | Még nem regisztrált? Tegye meg | Elfelejtett jelszó